A TANKÖTELESSÉGRŐL
 
A Közoktatásról szóló módosított 1993.évi LXXIX. Törvény (továbbiakban Kt.) tankötelezettségéről szóló 6-7. §-a értelmében tankötelezettségének kezdetén minden gyermeket iskolába kell beíratni.
A 2008/2009. Tanévben tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és 2008. év május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. (Kt. 6.§ (2) bekezdés)
A tankötelezettség kezdetéről, a tanuló felvételéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába – vagy az óvoda kezdeményezi – a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató dönt. (K.t. 66. § (1) bek.)
 
Mit kell tudni a beiratkozásról?
 
1/ A szülő (gondviselő) a meghirdetett időpontban köteles tanköteles gyermekét beíratni a gyermek lakóhelye szerinti illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
A tankötelezettség teljesítéséért a szülő felelős (Kt. 14.§ (2) bekezdés b. pont).
A felvételről az iskola igazgatója dönt. (K.t. 66. § (1) bek.)
A gyermeket elsősorban abban az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. (Kt. 66.§ (2) bek.)
Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola, sorsolás útján dönt.  A sorsolásra a felvételi kérelmek benyújtóját is meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A saját helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Amennyiben a szülő gyermekét más iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni és a befogadó iskolától kapott „befogadó nyilatkozatot” le kell adnia, továbbá a körzeti iskolába be kell jelentenie azt is, ha a tanuló tanulmányait külföldön folytatja.
 
2/  A beíratáskor be kell mutatni a szülő, illetve a gyermekének személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 17.§ (1). Ha a tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértőik és rehabilitációs bizottság javaslata alapján kijelölt iskolába (amely a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi-tárgyi feltételekkel rendelkezik) kell beíratni, beiratkozáskor a szakértői javaslatot vagy a tanuló áthelyezését elrendelő határozatot is be kell mutatni.
 
3/ Ha a szülő a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatban a jogszabályban meghatározott kötelességét nem teljesíti, a jegyző a kötelesség teljesítését elrendeli.(Kt. 91.§ (7) bekezdés b. pont)
 
4/ Azon szülőknek, akik nem az önkormányzatok által fenntartott általános iskolába kívánják beíratni gyermeküket, ugyancsak a beiratkozás szabályai szerint kell eljárniuk.
 
5/ Az iskolai felvétellel kapcsolatos határozatok ellen – annak közlésétől számított tizenöt napon belül – a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az igazgatónál. Az igazgató az eljárást megindító kérelmet nyolc napon belül – elbírálás céljából – az önkormányzati iskola esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati iskola esetén a fenntartóhoz küldi meg. Ezen eljárás pontos határidőit az adott iskolák és fenntartók határozzák meg.
Az iskolákban a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik (Kt.52. § (1) bekezdés)
A 2008-2009. tanév várható első tanítási napja 2008. Szeptember 1., hétfő.
 
A szülők joga és kötelessége
 
A közoktatásról szóló törvény alapján a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. E szerint gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülő jogosult dönteni arról, hogy gyermeke részt vegyen-e hit- és vallásoktatásban.
 
 
Továbbá a szülő joga, hogy:
- Megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az abban foglaltakról tájékoztatást kapjon,
 
- Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és értelmi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
 
- Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon,
 
- A nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse,
 
- A nevelési-oktatási intézmény, vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen az iskolai foglalkozásokon,
 
- Az intézményben folyó munka szervezésébe, a döntéshozatalba az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség) útján bekapcsolódjon. 
 
A szülő kötelessége, hogy:
- Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
 
- Biztosítsa gyermeke iskolai nevelésben-képzésen való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
 
- Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, illetve gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és ehhez megadjon minden tőle elvárható segítséget.
 
- Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.
 
- Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.
 
- Tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.
 
 
Hernádi Zsuzsa(A cikk innen való:www.oki.hu.)
Magatartás-fejlettség vizsgálata
1999/2000
Tartalom
Általános szempontok az óvodai dokumentumvizsgálatokhoz Szempontok a programértékeléshez
A magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata
A viselkedés, magatartás vizsgálata különböző tevékenységek közben
A szokatlan – eltérő („deviáns”) óvodai magatartás vizsgálata
A gyermek viselkedésének, magatartásának esetleges megváltoztatására irányuló lehetséges, alkalmazott pedagógiai módszerek, hatások vizsgálata
Mellékletek 
Szómagyarázat 
Irodalomjegyzék
Általános szempontok az óvodai dokumentumvizsgálatokhoz
 
- Tartalmaznak-e a dokumentumok a gyermeki jogok érvényesítése, érvényesülése szempontjából útmutatásokat?
 
- Működik-e az intézményben gyermekvédelmi munkaközösség?
 
- Munkatervéből vagy egyéb dokumentumokból kitűnik-e a szülői – családi – gyermeki magatartásra kiható különböző tényezők kompenzációs lehetőségére törekvés?
 
- Milyen kapcsolattartási formákat tartalmaz a program: a formális elemeken kívül mennyire szolgálja a valós-praktikus kapcsolatok alakulását -
- a családdal
 
- fenntartóval
 
- társintézményekkel
 
 
- Készül-e a személyiség fejlődéséről dokumentum? A feljegyzések milyen formában és milyen gyakorisággal történnek?
 
- Mennyire tükrözi komplexen – aktuálisan az adott gyerek állapotát?
 
- Megfogalmazódtak-e pedagógiai – pszichológiai feladatok fejlesztés céljára a pedagógus számára?
 
- Az óvoda dolgozóinak pszichés kondíciójára tett erőfeszítések:
 
- A szabályozó dokumentumok közvetett hatása korlátozó vagy motiváló?
 
Az óvoda dokumentációi közül melyekben jelenik meg kiemelkedő fontossággal a gyermeki viselkedéssel összefüggő valamennyi pedagógiai, tervezési, szervezési feladat?
Hasonlítsa össze, elemezze a következő szempontok alapján:
1. Gyermeki jogok érvényesülése 
2. Pozitív életszemlélet, nevelői attitűdök (főképpen a pedagógiai hitvallásban) 
3. Humanitás igény 
4. Gyermeki szükségletek figyelembe vétele 
5. Az életkori sajátosságok és az egyéni fejlettségi szintek prioritása
Szempontok a programértékeléshez
 
- Milyen mértékben vesznek részt a nevelési folyamatokban egyéb szakemberek?
 
- Folyik-e az óvodában integrált nevelés?
 
- Megfogalmazódnak-e a helyi programban az óvoda légkörére vonatkozó, demokratikus szemléletet tükröző utalások?
 
- Mit fogalmaz meg a helyi program ars poeticája? Hatással van e- a gyermeki viselkedés fejlődésére?
 
- A program nevelési céljaiban mennyire kerül központba – mint legfőbb érték – az ember?
 
- A különböző tevékenységek – legfőképpen a játék – ad-e lehetőséget a személyiség formálásra (szocializálódás, képességfejlesztés
)?
 
- Milyen lehetőségeket teremtenek, fogalmaznak meg a viselkedéskorrekcióra (óvónők és egyéb – pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus – szakemberek által)?
 
- Az óvodán belüli továbbképzéseken a tervezésben megjelenik-e viselkedés elemzés – esetmegbeszélés?
 
 
A magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata
Értékrend
 
- A társadalomban (pl. iskolarendszer, teljesítményorientáció – túlterhelés stb.) közvetlen társadalmi, földrajzi környezetünkben
 
- Igény szintjén a családok óvodával szemben támasztott elvárásaiban
 
- Az óvodában
 
- Az egyes csoportokban
 
 
Környezeti hatások:
 
- Szociális helyzet
- szilárd, jóléti háttér
 
- átlagos
 
- szegényes
 
- divatok folyamatos követése
 
 
 
 
- Személyi – családi jellemzők
- teljes család
 
- valamelyik szülő hiánya
 
- nevelő szülők
 
- több generációs
 
 
 
 
- Érzelmi – család konstelláció
 
 
Gyermeki emancipáció kérdése (egyenjogúság döntéshelyzetekben – életkori sajátosságok!)
 
- Óvodában korcsoportokat figyelembe véve (viszonyaikban, önkiszolgálásukban, játékirányításban, játékon belüli önszerveződésükben – szereposztás, szerepvállalás)
 
- Családban a túlzott demokratikus és/vagy autokrata nevelési stílus
 
 
Egészségügyi szempontok:
 
- méhen belüli
 
- születés körüli
 
- betegségek: fajtái, gyakorisága
 
- esetleges fogyatékosságok
 
 
Másság elfogadása
 
- tágabb környezetben
 
- óvodán belül: szülők körében óvoda szemléletében
 
 
Szokások, szabályok, határok elfogadása, betartása
 
- egész óvodára vonatkozóan
 
- az egyes csoportokban
 
 
Utánzás, mintakövetés – az óvodában a gyerekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek modell szerepe
 
- az egymás közötti kommunikáció minősége
 
- egymás tisztelete
 
- a szülők tisztelete
 
- egymás munkájának tisztelete
 
 
A gyermek személyiségét formáló közvetlen, az óvoda légkörét befolyásoló pozitív hatások megléte:
 
- szeretet
 
- vidámság
 
- öröm
 
- humor
 
- segítőkészség
 
- tolerancia
 
- környezetben való gyönyörködés
 
- művészeti alkotásokban való gyönyörködés
 
- az élet élvezete (ízek, napfény, stb.)
 
 
A viselkedés, magatartás vizsgálata különböző tevékenységek közben
Játékban:
 
- Csoportban játszik – játszik
 
- Eszközöket megosztja – nem osztja meg
 
- Az eszközöket elveszi – elkéri
 
- Szerepeket kiosztja – elvállalja
 
- Szabályokat megalkotja – alkalmazkodik – végrehajtja
 
- Konfliktusokat önállóan megoldja – felnőtt segítséggel
 
- Versenyjátékokban elviseli a veszítést – nem viseli el
 
- Kitartóan játszik – gyakran változtat
 
- Játék közben szeret rombolni – óvja, vigyázza a játékot
 
- Egyéb
 
 
Mozgásban:
 
- Sokat mozog – keveset mozog
 
- Hiperaktív – átlagos
 
- Koordinált – rendezetlen
 
- Örömmel mozog – passzív
 
- Vigyáz társaira nagymozgások közepette – nem vigyáz
 
- Bátran mozog – bátortalan
 
- Rendelkezik elég önfegyelemmel – nincs elég önfegyelme
 
- Egyéb
 
 
Feladatmegoldások közben
 
- Képes figyelni – nem képes figyelni
 
- Görcsösen tartja a különböző eszközöket – lazán tartja
 
- Követni tudja az utasításokat – nem tudja követni
 
- Könnyen motiválható – nehezen motiválható
 
- Kooperatív – nem együttműködő
 
- Érdeklődő – nem érdeklődő
 
- Egyéb
 
 
„Munkavégzés” közben:
 
- Szívesen vállal megbízatást – nem szívesen
 
- Örömmel végez gyakorlati, munka jellegű tevékenységet – elhárítja
 
- Kitartóan végig csinálja – nem fejezi be
 
- Közösen „dolgozik” – inkább egyedül
 
- Saját maga ellátásában önálló – kis segítségre van szüksége – folyamatos segítséget igényel
 
- Önként vállalkozik – általában csak felkérésre
 
- Képes életkorának megfelelő munkamegosztásra – nem képes
 
- Szívesen segít kisebb (gyengébb) társainak – nem segít
 
- Egyéb
 
 
Viselkedés magatartás vizsgálata szocializáció szempontjából kiemelkedően figyelembe véve az iskolaérettséget:
 
- Rendelkezik-e életkorának megfelelő önértékelés képességével.
 
- Kialakult felelősségérzete van:
- társaival
 
- környezetével
 
- feladat végzésével kapcsolatban
 
 
- Tisztában van-e cselekvéseinek következményeivel
 
- Képes-e differenciáltan viselkedni különböző helyzetekben különböző korú személyekkel
 
- Képes-e kudarcokat elviselni indulati kitörések nélkül
 
- Önfegyelme: általában megfelelő – robbanékony – csak egyes helyzetekben hagy kívánni valót
 
- Egyéb
 
 
A szokatlan – eltérő („deviáns”) óvodai magatartás vizsgálata
A szokatlan magatartást tanúsító gyerekek viselkedésének:
 
- Jellemzői
 
- A játékhoz való viszonyuk
 
- A közösséghez való viszonyuk
 
- A szülők elfogadási szintje
 
- Az okok feltárása
 
- További vizsgálatuk
 
- Gyógyulásuk érdekében tett intézkedések
 
 
A gyermek viselkedésének, magatartásának esetleges megváltoztatására irányuló lehetséges, alkalmazott pedagógiai módszerek, hatások vizsgálata
Személyiség motiválása:
 
- Bátorító nevelési szemlélet alakítása:
- Negatívumok helyett sikerek kiemelése. „Amit még nem tudunk csinálni, meg lehet tanulni”
 
- Büntetés kiszorítása a nevelési eszközök tárházából
 
- Bizalom előlegezése
 
- Együttérzés
 
- Irónia kihagyása a nevelési stílusokból
 
- Pedagógus fontosságának háttérbe helyezése
 
- Gyermek önállósodásának segítése
 
 
- Differenciált – egyéni pedagógiai módszerek alkalmazása
 
 
A közösségen belüli viszonyok, kapcsolatok segítése:
 
- A hasznos (világos, egyértelmű, nagy szabadságot engedő) életrend, szokásrend, napirend kialakításához szükséges korrekciók elvégzése.
 
 
A pedagógus attitűd, életszemlélet korrekciója:
 
- Az élet legfőbb értékeinek, ezekkel kapcsolatos életérzéseknek a megtalálása, kisugárzása
- Belső harmónia, lelki béke
 
- Önbizalom, jó fellépés
 
- Barátok, társak, az emberek szeretete, bizalma
 
- Örömmel végzett munka, alkotó munka, élethivatás
 
- Családi boldogság, kiegyensúlyozottság
 
- Egészség, erő, munkabírás
 
- A pedagógus hivatás hasznosságának, fontosságának tudata
 
 
- A gyermekek megóvása attól, hogy az élet árnyoldalait túl súlyosnak lássák – lehetőségekhez képest az élet fényoldalaihoz közelebb vinni őket:
 
 
 
| Eszközei: | 
- nevelői közösségen belüli beszélgetések, értékegyeztetések | 
|   | 
- esetmegbeszélések; elemzés, értékelés, következtetések | 
| Módjai: | 
- őszinte, kritikus, önkritikus vitaszellem | 
|   | 
- az óvoda optimista légkörének alakítása | 
 
Az óvoda pedagógiai elveinek, normáinak újra gondolása – az elfogadott, közösség által minősített felnőtt viselkedések vizsgálata (önmagunkba vetett hitünk erősítése)
 
- Szülőkkel partneri viszony:
|   | 
  | 
  | 
  | 
  | 
  | 
napi kapcsolatban | 
|   | 
  | 
  | 
  | 
  | 
  | 
információk közlésében | 
|   | 
  | 
  | 
  | 
  | 
  | 
szülői értekezleteken | 
 
- Szakmával:
|   | 
  | 
  | 
  | 
többi óvodával | 
|   | 
  | 
  | 
  | 
iskolákkal | 
|   | 
  | 
  | 
  | 
nevelési tanácsadóval | 
|   | 
  | 
  | 
  | 
pedagógiai szolgáltatókkal | 
 
- Fenntartóval:
|   | 
  | 
  | 
  | 
a beszámolási kötelezettség minőségi teljesítése | 
|   | 
  | 
  | 
  | 
(elemzés, értékelés) | 
 
 
A személyiség megismerésére, az óvodáskor, mint fontos életkori szakasz fejlesztésére vonatkozó továbbképzés vizsgálata:
 
- Autodidakta tanulás (szakirodalom olvasás)
 
- Különböző kurzusok elvégzése
 
- Önismeret fejlesztése
 
 
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
Gyermek viselkedésének megismerése, értékelése)
 
- aktív – passzív
 
- megosztja tárgyait – irigy
 
- bizalommal teli – bizalmatlan
 
- gyengéd – goromba
 
- megoldja konfliktusait – „árulkodik”
 
- közösségben él – félrehúzódó, magányos
 
- merész – óvatos
 
- bátor – bátortalan, félénk
 
- vállalkozó szellemű – gyáva, szégyenkező
 
- alkalmazkodik – ellenáll
 
- „engedelmes” – „engedetlen”
 
- önmagával elégedett – elégedetlen
 
- barátságos – barátságtalan
 
- magabiztos – bizonytalan
 
- visszahúzódó – agresszív
 
- kritikus – kritikát ellenállás nélkül elfogadó – nem viseli el
 
- megfelelő önbizalma – nincs önbizalma
 
- reális, tevékeny – fantázia világba menekülő
 
- hatalomra törekvő („vezér”) – alkalmazkodó
 
- megfelelő az önbizalma – kevés az önbizalma
 
- féltékeny – nem féltékeny
 
- VVkapzsi – jószívű
 
- visszavonult – nyitott
 
- szorongó – nem szorongó
 
- kitartó – hamar feladja
 
- vidám – szomorú
 
- Vhumorra érzékeny – érzéketlen
 
- Vpedáns – rendetlen
 
- érdeklődő (tanulni vágyó) – érdektelen
 
- másokra figyelő – közönyös mások iránt
 
- sokat beszélő – keveset beszélő
 
- parancsoló – szolgáló
 
- hangulata kiegyensúlyozott – gyakran változik
 
- önálló – önállótlan – gyakran vár segítséget
 
- szívesen nézegeti magát tükörben V nem szokta nézni
 
- szereti az állatokat – bántja őket
 
- vérmérsékletének dominanciája (megszámozva sorrendben)
- 1. szangvinikus (nagy életkedvű)
 
- 2. kolerikus (az erő állandó érzékeltetése)
 
- 3. melankolikus (bizonytalan, elővigyázatos, befelé forduló)
 
- 4. flegmatikus (nem érdeklődő, nem tesz erőfeszítéseket)
 
 
- további cselekvésre serkenti a kudarc – közömbös – letöri
 
- folyamatosan szüksége van a felnőttek megerősítésére – tisztában van saját értékeivel
 
- természetet szereti, védi – rongálja
 
- együttműködő – nem együttműködő
 
- szorgalmas – kényelmes
 
- egyéb
 
 
2. sz. melléklet
A viselkedés (magatartás) fejlődését, megváltoztatását, alakítását elősegítő nevelési módszerek vizsgálata
Nevelői attitűd vizsgálata (Önvizsgálódás) 
(az egy sorban szereplő attitűdök többnyire szélső értéket fejeznek ki)
 
- gyermek mély megismerését igénylő – nem igénylő
 
- türelmes – türelmetlen
 
- tekintélytisztelő – más emberi tulajdonságokat előtérbe helyező
 
- sokat simogat – keveset simogat
 
- gondoskodó – gyermek önállóságára építő
 
- sokat beszélget – keveset beszélget
 
- gyakran visszaemlékszik saját gyerekkorára – ritkán
 
- sokat dicsér – keveset dicsér
 
- zavarja a gyerek sírása – nem zavarja
 
- figyelembe veszi a gyerek személyiségjogait – nem veszi figyelembe (pl. megszégyenítés)
 
- sajnálja a problémával küzdő gyereket – együtt érez
 
- vidám – komoly
 
- szívesen beszél sikereiről – nem szívesen beszél
 
- kihasználja a metakommunikációs lehetőségeket – nem használja ki
 
- szereti a zenét – nem szereti a zenét
 
- szeretetét tevőlegesen kifejezi – nem fejezi ki
 
- ironikus – nem ironikus
 
- nevelői közösségen belül szívesen nyilvánít véleményt – nem szívesen
 
- nyitott – zárkózott
 
- saját csoportján kívül ismeri a gyerekeket – nem ismeri
 
- elfogadja a gyerektől a tegezést – nem fogadja el
 
- egészségesnek érzi magát – betegségre hajlamosnak
 
- sok szakirodalmat olvas – kevés szakirodalmat olvas
 
- általában nem fél a gyerekbalesetektől – általában fél
 
- Vkielégíti a hivatása – nem elégíti ki a hivatása
 
- meleg korlátozó – meleg engedékeny
 
- hideg korlátozó – hideg engedékeny
 
- elfogadható érzelmi megnyilvánulásnak tartja a felnőttek sírását – nem tartja
 
- sok szabályt alkot – kevés szabályt alkot
 
- túlzottan óvatos – óvatos – kevésbé óvatos
 
- demokratikus – autokrata
 
- ritkán büntet – gyakran büntet – soha nem büntet
 
- szívesen visszaemlékszik saját gyerekkorára – nem szívesen
 
- szívesen beszél kudarcairól – nem szívesen beszél róla
 
- ritkán beteg – gyakran beteg
 
- meghallgatja a gyerekek véleményét – kevésbé érdekli
 
- frusztrálódik (megbántódik) a gyerektől – nem bántódik meg
 
- gyakran ad a gyermeknek megbízatást – ritkán ad
 
- gyakran vár külső megerősítést – nincs rá szüksége
 
- engedi sírni a gyereket – igyekszik megvigasztalni
 
- Velvárja a gyermek tiszteletét a felnőttek iránt – nem várja el
 
- Virányítja a játékot – bekapcsolódik a játékba
 
- toleráns – nem toleráns
 
- sikeresnek érzi magát – nem érzi magát sikeresnek
 
- negatív érzéseket kelt a fogyatékosság látványa – nem kelt negatív érzéseket
 
- gyakran sír – ritkán sír
 
- Velfogadja nevelési módszernek a büntetést – nem fogadja el
 
- Vérzékeny a környezete problémáira – nem figyel rá
 
- egyéb
 
 
3. sz. melléklet
Javasolt minták szülői kérdőívekhez
1. minta
Aláhúzásokkal jelölje véleményét a következő kérdésekről (egy-egy kérdésben többet is lehet):
Milyennek értékeli az óvoda légkörét: kellemesnek – családiasnak – vidámnak – szigorúnak – anarchikusnak – lehangolónak – korlátozónak – túlszabályozottnak – egyéb
Hogyan viszonyul gyermeke az óvodába járáshoz: szívesen jár – nem szereti az óvodát – reggelenként pityeregve indul – otthon mesél (felnőttekről, barátokról, játékokról) – nem beszél az óvodáról – egyéb
Mi a véleménye az óvoda helyi........... című nevelési programjáról: tetszik a pedagógiai koncepciója – gyakorlatban tapasztaltak összhangban vagy ellentétben vannak a leírtakkal – áttekinthető – nem követhető – a családi nevelést kiegészítő – egyéb
Mely értékeket tartja a legfontosabbaknak: közösségen belüli érvényesülés – kizárólagosan egyéni boldogulás – egymás abszolút tiszteletben tartása – a természet védelme – az anyagi javak megszerzése – szeretetteljes család – a család nevelő erejébe vetett hit – másság (testi egészség, eltérő hit, társadalmi rétegeződés alapján) elfogadása – az adott szó értéke – másokon való segítés – egyéb:
Az óvodával szemben támasztott legfőbb igényeinek érvényesülése: sok játék – ismeretnyújtás – képességfejlesztés – élménynyújtás – szeretetteljes bánásmód – gondozás – egyéb
Mely szempontokat tartotta fontosnak óvodaválasztásnál: földrajzi elhelyezkedés – óvoda nagysága – pedagógiai programja – közelség a lakhelyhez – közvetett tapasztalatok – közvetlen tapasztalatok – az óvoda értékrendjének ismerete, elfogadása-egyéb
Milyennek tartja az óvoda és a család kapcsolatát: partnerjellegű – szoros – laza – egymás igényeinek figyelmen kívül hagyása – egymásra épülő – segítő – elhárító – egyéb
Mit változtatna meg? Sorolja fel, amennyiben türelme és kedve van, indokolja meg.
2. minta
Szíveskedjék osztályzással minősíteni, értékelni a következőket:
 
| Az óvoda gyermekközpontú szemlélete: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| Az óvoda demokratikus légköre: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| A szülők igényeinek figyelembe vétele: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| A programban megfogalmazott nevelési célok: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| Az óvónők szakmai felkészültsége: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| Az egyes gyermekek megismerésére való törekvés: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| Tolerancia az óvodában: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
| A szülők informálása: | 
1 | 
2 | 
3 | 
4 | 
5 | 
 
3. minta
Milyennek látja gyermeke magatartását:
Otthoni játékban: elmélyült – gyakran változtatja játékait – kitartó – sokat rajzol – konstruál – egyedül játszik – testvérével – szülővel – játszótárssal – nagyon igényli a társaságot – játékait elrakja – nem rakja el – segítséggel – vigyáz játékeszközeire – egyéb
Családi kapcsolatokban: szófogadó – engedelmes – vitatkozó – ellenszegülő – családi szokásokat betartja – tekintélytisztelő – családi munkamegosztásból szívesen kiveszi részét – nem segít – ragaszkodó – igényli a találkozásokat családtagokkal – féltékeny testvérére – nem féltékeny – kötődik – egyéb
Melyek az eredményes nevelési módszereik: magyarázat – simogatás – parancsolás – szabályok következetes betartása – büntetés – segítségadás – megértő figyelem – sok beszélgetés – figyelem elterelés – élménynyújtás – kényeztetés – testi fenyítést alkalmazó – egyéb
Mit tart legsikeresebbnek gyermeke nevelésében: okos – értelmes – tisztelettudó – önálló – udvarias – vidám – szereti a szüleit, testvéreit – ügyes – szereti a tisztaságot – védi környezetét – vigyáz a játékaira – egyéb
4. sz. melléklet
Ajánlás a vizsgálatokról készült értékelések dokumentálásához (a teljesség igénye nélkül)
Helyzetkép
Az óvoda létszáma: 
Fiúk: 
Lányok: 
A nevelési tanácsadói szakvélemények alapján viselkedési problémával küzdő gyermekek száma: 
Egyéb szakvélemények alapján foglalkoztatott gyermekek száma:
Értékelési lap (egy adott gyermek viselkedéséről, jelleméről):
Gyerek neve: 
Életkora (korcsoportja): 
Viselkedésének főbb jellemzői:
 
| Változtatásához : | 
Szükséges - módszerek | 
|   | 
Lehetséges - helyzetek | 
|   | 
Fontos - tényezők | 
 
Ugyanez egy adott csoportra vonatkoztatva.
Szómagyarázat
attitűd – az egész személyiség viszonyulása, beállítottság, beállítódás, felvett szerep
családkonstelláció – a család szerkezeti felépítése, a családtagok egymáshoz való viszonya
demokratikus szemlélet – egyenjogúság elismerése, jogok és kötelezettségek összhangja, az emberi szabadság tiszteletben tartása
deviancia óvodáskorban – az óvodai csoportok szokásrendjétől, gyermekközösségi normáktól való nagy eltérés
divatok követése – ami a fogyasztói társadalommal függ össze (öltözködésben, játékokban, életvitelben, stb.)
értékrend – szellemi értékek sorrendje – a társadalom, közösség, egyén által kifejezett értékek
gyermeki emancipáció – gyermeki önállóság, a személyével összefüggő döntésekben (a felnőttekkel való egyenjogúság kérdése)
humanitás – emberközpontúság, emberi méltóság tisztelete
integrált nevelés – az egészségesek és fogyatékosok együtt nevelése
irónia – szellemes, finoman gúnyos kommunikáció ( a nevelésben nagyon káros, negatív magatartásforma)
magatartás – környezettel, élet, társadalom jelenségeivel szembeni állásfoglalás. Közösségben való viselkedés
prioritás – elsődlegesség, elsőbbség joga
személyiség – az ember korától, környezetétől meghatározott sajátos egyén
szocializálódás – beilleszkedés a közösségbe, társadalomba, alkalmazkodás
tolerancia – tűrőképesség, türelmesség mások véleménye, nézete, külsőségei iránt
tulajdonságok – nem velünk születettek – másodlagosak – változhatnak, változtathatók
viselkedés – mód: valamilyen magatartást tanúsít
Irodalomjegyzék
Pedagógiai lexikon Akadémia Kiadó Budapest 1979.
Mérei Ferenc – V Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Budapest 1975.
Magatartásminták, azonosulás Gondolat Kiadó 1978.
Nevelési Program Napközi Otthonos Óvoda 1032 Tégla u. 6-8. 1999.
Alfred Adler: Emberismeret Göncöl Kiadó
Alfred Adler: Életismeret Göncöl Kiadó
Galicza János – Schődl Lívia: Pedagógusok gubancai Megyei Pedagógiai Intézet Veszprém 1994.
Idegen szavak szótára
Magyar Értelmező Szótár
Óvodai nevelés országos alapprogramja
Szuchányi Mária :I P képzés (jegyzet belső használatra) 1992.
Read more: http://ovoda.hupont.hu/17/tankotelesseg#ixzz2w0nSFIAy